- Felkelek, csinálok valami kaját. Nem vagy éhes? - De, hozz valami rettentő egészségtelent ide vissza az ágyba és nézzünk Szolgálólányt. - Nem, inkább sütök zabpalacsintát. Gyorsan megvan. Szedd magad össze, gyere le, nézzük a kanapén, a nagytévén! Tecával nem könnyű lazulni. Vasárnap reggel…

A helyzet az, hogy sokkal jobb dolgom van otthon, mióta lebuktam. Az egy agyrém, de akkor is így van. Ottónak az kattant be az agyába,hogy valószínűleg amiatt mentem félre, mert nem foglalkozott velem, nem volt itthon eleget. És túl sok feladatot hagyott rám. Amiben persze van valami.…

Végül is lebukásra játszottunk. A vége felé már olyan feltűnően csináltuk, hogy épp csak a lépcsőházban nem. Krisztiánnak már köszöntek a szomszédok. Kaján vigyorral persze. Aztán a férjemnek pár órával később, még kajánabb vigyorral. Ottó nem egy különösebben finom…

A pultosfiú esete után már mindegy volt. Úgy éreztem, hogy már elromlottam (mintha a szüzességemet vesztettem volna el), most már annyira nem számít, hogy hányszor, meg hány emberrel csalom meg Andort. Pasik jöttek, pasik mentek. Először csak hagytam történni őket. Aztán…

 Vannak szabályok. (Szeretem a szabályokat, rendet tesznek az életben. A korlátok jók. Nem a szabadság hiányát kell bennük látni, hanem azt, hogy kint tartja a veszélyes külső világot. És egy kerítésbe jó kapaszkodni. Egy puszta közepén… azt se tudod, merre van a…