Azért a vadászat hiányzik. A hajsza. Meglátni. Megszerezni. Elmenni a legvégső pontig, érezni, hogy most már megvan, és ... akár... otthagyni. Hiszen a móka a behálózás része, nem az elhálás (pláne, ha elhálás van anélkül is elég).

Egy ideje már nem csinálom ezt, úgyhogy be is vagyok rozsdásodva. Mármint élőben. Nem is tudom, el tudnék-e még csábítani valakit. A net, az más. Igen, lehet, hogy amit ott mutatok, az szexibb, érdekesebb, vonzóbb, mint az életnagyság. És akivel meg netes ismerkedés után találkozunk, az már meg van varázsolva, elő van játszva. Működök még "üresben"? Passz.

Mert Görényen nem működök, azt látom. Ha már csak sportból is ki akarnék kezdeni vele, nem is venné észre. Ügyetlen vagyok, kijöttem a gyakorlatból, vagy - horror - tényleg öregszem? Nem vagyok már csinos? Vagy csak a negyvenes dagadt-kopaszodó kiéhezett barmoknak? Pont most, amikor szépülni akarok, vagyis amikor fogyok, adok magamra... Újabban rendre többnek néznek, mint amennyi vagyok, ami 35. (Hé, öregember!....)

Van ez a kutatás, amit most koordinálok. Volt egy kick-off a kutató céggel - ott volt tőlünk Görény, meg az ő főnöke, meg egy pár ember, aki még fontosnak akarta érzeni magát. Valami vén pina, az ügynökségi kutatási vezető (na ő tényleg, olyan 50-es - vajon mit fogok gondolni magamról 50 évesen?), meg egy srác, aki az effektív munkát fogja végezni. Snájdig fiatal zsidó fiú, szolid geek-intellectuel, eredendően szociológus, piacképesen számvarázsló és elemző. Még úgy tetszett is, mint az állatkertben a zsiráf, nem otthonra, csak úgy elnézegetni. Magyarázott a reputációs indexről, ami a felmért faktorok eredője, blablabla, a lényeg, hogy egy számmal komparatíve kifejezi a cég helyzetét a magyar piacon.

- Kb. ez a szám lesz mindenre a válasz - zárta le

- 42? - kérdeztem

És SENKI nem nevetett, senki, kivéve a Görényt. Ő értette, de a többiek úgy néztek rám, mint a kétfejű borjúra.

Abban a pillanatban kiábrándultam a gyíkfiúból, mert aki ezt nem vágja, az egyszerűen nem üti meg a mércét. A szexben nem válogatok, nem csináltatok IQ meg műveltségi tesztet, de flörtölni csak olyanokkal tudok, akiknek érdekel az agya.

Amikor vége volt az agyrohasztásnak, Görény megint odavetett egyet az utóbbi időben kínosan gyakori őszinte mosolyaiból.

- Nem gondoltam volna - mondta

- Hogy?

- Hogy mindig tudod, hol a törölköződ.

- Naná. Bármikor jöhetnek a vogonok.

Nevetünk. Szürreális élmény. (Timi dühösen  biggyeszti a száját - már ezért megérte, komolyan.)

A változatosság kedvéért nagyon várom a pénteket. Ebben talán a ciklusom is bejátszik. Erősen drukkoltam, hogy jól elmúljon az utolsó nyoma is a cuccnak péntekre.

Andorral azért meg lehet beszélni dolgokat. Tudom, hogy nem érdemes neki nyafogni, azt nem tűri. De ha elmondom neki a problémámat, nyugodtan, végiggondolva, akkor hajlandó meghallgatni. Alapból nem ilyen lennék. Legszívesebben nekiállnák hisztizni, irracionálisan vádaskodni és projektálni, mint minden nő. De 8 év alatt megtanultam mit lehet és mit nem. Úgyhogy lefordítom az ő nyelvére, és hagyom, hogy megoldást találjon - mert ő meg pasi, és csak akkor elégül ki szellemileg, hogyha a felvetett gondra megoldást talál.

- Andor, aggaszt valami. Vagyis inkább zavar.

- Mondjad.

- Kaptam olyan visszajelzéseket a héten, hogy öreg vagyok és nem vagyok vonzó. Ez vagy így van, vagy nem.

- Szubjektív...

- De te tudod, hogy most nem az igazságra van szükségem. Hanem pozitív visszacsatolásra.

- Indítsuk be a felfelé ívelő spirálod?

- Igen. Tudod, hogy szépnek és kívánatosnak érezhessem magam, amitől rögtön több az önbizalmam, és ettől jobban is nézek ki, és akkor egy darabig nem öregeznek / kövéreznek / csúnyáznak le. Talán.

- Nálad erre csak egy megoldás van. Azonnali külső megerősítés. Nem tőlem. Nem olyantól, aki elfogult.

- Szóval?

- Szerezzek valami pasit estére? Vagy többet? Vagy te már szereztél?

- Itt most valami többre lenne szükség.

- Ahha. Vigyelek el klubba?

- Erre gondoltam én is.

- Jól van.

És visszatér a tabletjéhez. Húzhatok hajat mosni, borotválni, csipkéscuccot válogatni. Mert elmegyünk swingerbe.

Azzal együtt, hogy Andornak magának nem pálya a félrekúrás, voltunk már párszor ilyen helyen. Egyszerű és kézenfekvő. Igazából nekem van vele több bajom, mint Andornak. Engem nem zavar, ha ő néz, de előfordul, hogy a sok embertől zavarba jövök. Meg az üres fecsegés sem jön be a bárpultnál. Nézelődés a kanapékről, sustorgás - komolyan, gólyabálon vagyunk, vagy miafasz? Ha beszélgetni akarok, akkor olyanokkal teszem, akiknek érdekel a véleménye. De az itteni állatokkal szexelni akarok. Kész. És két menet közben nyugiban inni a pezsgőmet. Ne simogassanak, ne próbáljanak felszedni. Majd ha olyanom van, akkor befekszem középre, és nem kell bemutatkozni.

Csak a beilleszkedés és a tisztesség kedvéért veszek fel szexi cuccot ma este is. És persze ez is relatív. Én egy félig átlátszó babydollban és fekete magassarkúban nyomom, más nők meg talpig bőrben-neccben-fűzőben, úgy kikenve, hogy az anyjuk nem ismerné meg őket. (Lehet, hogy ez a cél is, ha esetleg összefutnának, haha.) Mondtam, én nem a placcon csábítok. Nem rágcsálom kihívóan a szívószálamat, hogy valaki legyen szíves felvinni a baszóba.

Nem. Amikor kellőképpen spicces vagyok, akkor felmegyek egyedül - persze nem 11 előtt, amikor még a töketlenkedés megy,  hanem éjfél körül. Andor követ, de tisztes távolból. Nem fogja a kezem - amúgy sem fogja soha. Hagyja, hogy a magam ritmusában intézzem a dolgom. De ha akció van, azért odajön nézni. Elég közel, hogy lásson, de nem olyan közel, hogy bevonódjon. (Egyszer, amikor mellettem feküdt, egy pasi megpróbálta leszopni. Teljesen lesokkolta. Nem az, hogy pasi, hanem hogy bárki.)

Ebben a szolidan ittas és lelazult állapotban már egy picit fel is húz a sok kielégületlenül sétáló, leselkedő férfi tömény tesztoszteronfelhője. Mert bizony csak a kiválasztott kevesek jutnak pinához, mert a nő mindig kevesebb, pláne az olyan nő, akit kedvük is lenne megdugni - a többség csak néz és irigykedik.

A nők olyan önzők. Elkapnak valami egyszál pasit, és azzal vacakolnak ott egy órát, aztán a fennmaradó időben iszogatnak meg táncikálnak. Nem értik a koncepciót. Ezt otthon is lehet, meg sima szórakozóhelyen. Hol a hatékonyság, a célirányosság?

Én azért jövök, hogy szétszedjenek. Imádom ezt az érzést. Szeretem magam megosztani, szétszórni a világban. Adni magamból a rászorulóknak. Ezért nem vagyok soha zárható szobában, és nem vagyok soha egy pasival egyszerre. (Andor meg is szokta jegyezni, hogy egy csomó pasinak érem meg a belépőjegyet.) Nem válogatok - illetve nem azok a szempontjaim, mint egy 'normális' nőnek. Hogy húdejópasit akasszak le, nagyfaszút, fiatalt, jótestűt. Én megengedem magamnak, hogy logikátlan legyek a választásaimban. Egyiket odaengedem, a másikat elküldöm. Nem az érdemek számítanak, nem a hit vagy a tettek jutalma az üdvözülés.

Szeretem ezt a sallangok nélküli primer szexualitást. Nem kell figyelnem semmire. (Andor ott van, hogy figyelje, húznak-e gumit.) Ösztönösen, gondolkodás nélkül cselekszem, hagyom, hogy történjenek a dolgok. Még élvezem is a kiszolgáltatottságot. Másfelől meg biztonságban is érzem magam. Valahogy nem gondolom, hogy bármi olyan történhet, amit tényleg nem akarok. A kontroll azért végső soron annál van, akinél a punci.

Szóval, most tényleg mennem kell. Ha valaki össze akar velünk futni, a klubban leszünk. Én leszek a szőke nagymellű a hintás szobában, aki két faszt szop egyszerre. Nem lesz nehéz kiszúrni.