Még félig alszom, amikor a nyakamba csókol. Érzem a teste melegét a hátamon. És persze nem csak azt, hanem gyorsan merevedő farkát is, amit a fenekemnek nyom.

- Jó reggelt nektek! - fordulok felé mosolyogva - A kis barátod korán kelt ma reggel! Szeretnél valamit?

- Én azt szeretném, amit te szeretnél - vigyorog vissza.

- Téged szeretnélek.

Megcsókol. Alvásízű a szája, de vele nem zavar. Hosszan csókolózunk. Élvezem, ahogy húsos ajkaival szinte beszippant, eluralkodik rajtam. Félig rámfekszik, az ágyhoz nyomja a vállam. Lassan kezd simogatni, szinte észrevétlenül nyúl a hálóingem alá. Gyengéd és szenvedélyes egyben. (A fehér lova meg kint áll a garázsban.)

A helyzetből kilépve kicsit nevetek is magunkon - olyanok vagyunk, mint valami elbaltázott Romana jelenet. Csak nem vagyunk olyan vonzók. Ugyanakkor ő az első pasi, akivel úgy érzem, hogy illünk egymáshoz, fizikailag is. Ő is nagyon magas és csontos. Az arca: kiugró arccsont, vastag száj, nagyon konkrét orr. Hatalmas ádámcsutka. Nem egy szép ember, ez még elfogultan se mondhatom. Viszont én sem vagyok szép nő. Ennyi. Ezzel nem kell vitázni. Én se csinálok belőle gondot.

Annyira jó, hogy már túl vagyunk ezen a fázison - vagy tán sosem volt - amikor még szép, de őszintétlen dolgokat mondunk egymásnak. És sosem sértődünk - sokkal valószínűbb, hogy elröhögjük a problémákat.

- Mássz le rólam, mert átszúrsz a csípőcsontoddal. Valami mást kérek, ami kemény...

- Na, add ide azt a csontos kis segged!

Nem sokat vacakolunk, kevés az időnk.

Megfordít és gyakorlottan nyalni kezd hátulról. Még mielőtt elkezdni, már elolvadok. Konkréten ha belegondolok, hogy mit fog csinálni, attól van egy fél orgazmusom. Széthúzza a szeméremajkaimat, benyal közéjük, hosszan, föl-le, elidőzve egy-egy neuralgikus ponton. Csiklótól ánuszig, ahogy kell. Nem vagyok egy brutálisan nedvesedő fajta - korábban másokkal szinte fájdalmas volt a behatolás, annyira nem tudtak felizgatni. Azt hittem, bennem van a hiba, de vele tökéletes. Nem tocsogok, nem száradok.

A popsi megint egy dolog, amit senki mással nem csináltam őelőtte. Nem mondom, hogy tabu volt, de valahogy sosem merült fel. Mindig ilyen rendes srácokkal jártam, akiknek eszébe sem jutott. Én meg - bevallom - nem nagyon forszíroztam az extra akrobatikus és invenciózus elemeket a szexben. Nem is gondoltam, hogy a szex lehet másmilyen, mint az a kellemes kis reszelés, amit az átlagpárok a hálószobában bonyolítanak.

Pornót sem néztem soha. Nem volt vele bajom se, nem undorított, de olyan hiteltelennek és "csináltnak" tűnt, hogy az egyik régebbi, kicsit merészebb pasim kérése ellenére nem vettem be a szexuális repertoáromba.

Amikor ez az ember először dobta fel, hogy análisan is kipróbálna, nem is tiltakoztam. Persze, ez nem egy beszélgetés volt, nyilván. Éppen a csiklómat szopogatta, időről időre belenyalva a hüvelyembe is (jó hosszú és erős nyelve van, és nagggyon tudja, hogy kell használni), amikor egyszer továbbsiklott a fenekemig. Próbáltam laza maradni (ez eléggé az elején volt), eljátszani, hogy ez a standard cucc része, nem is lepődök meg. Bármit megtettem volna, hogy ne gondoljon prűdnek. De nem vagyok elég jó színésznő.

- Ilyet nem csinált még neked senki, ugye? - kérdezte alig visszatartott nevetéssel.

- Nem....

- És tetszik?

- Még szokom. De csináld még.

Visszatérdelt elém a két kezével megemelte és megdöntötte a csípőmet, hogy jobban hozzáférjen a segglyukamhoz (brr... még ezt a szót se nagyon írtam még... de hát az...).

Egész őszintén élvezni kezdtem a helyzetet. Behunytam a szemem, és csak élveztem, ahogy siklik a nyelve. Aztán a kezével is elkezdte. mindig ellentétes oldalon. Amikor a csiklóm nyalta, akkor a kezével finoman izgatta a fenekem. Aztán elől dörzsölt erősebben, és a nyelvével megpróbált belém hatolni.

- Annyira izgat, hogy szűz a popsid... Gáz vagyok? Izgat, hogy még senki nem húzta szét a kis redőidet és dugta bele...

És akkor az egyik ujjával belémnyúlt. Nagyon finoman, apránként, pici mozdulatokkal. Még mindig nem tudtam eldönteni, hogy jó-e ez nekem, mert kicsit fájt. Persze, miért ne fájt volna.

- Most fordulj meg, úgy jobb lesz. Nekem is.

Négykézlábra ereszkedtem és könyököm az ágyon. Ő meg folyamatosan nyalogatta a fenekem és egyre beljebb nyomta az ujját. Aztán még egyet.

- Simogasd magad - kérte - szeretném látni.

Ezt se nagyon csináltam korábban. Ne nem a maszturbálást, azt igen. Nem gyakran, csak amikor tartósabb ideig egyedül voltam. Amikor volt párom, akkor nem nagyon igényeltem. Amit ők akartak, az rendszerint úgyis több volt, mint amit én.

De szex közben magamhoz nyúlni - ez megint csak egyszerűen nem merült fel. Nem kérték, és nem jutott eszembe. (Tudom, tudom, lúzerekkel randiztam, ez van.) De ő kérte. Úgy általában imádja nézni, hogyha kényeztetem magam. És fura módon egyáltalán nem szégyellem magam előtte. Nem próbálom a kezemmel takargatni a nem létező mellem. Vagy az icipici, de mégis kötényszerűen lógó hasam (a terhességek maradéka...) Vagy a narancsbőrös combom (mondanám, hogy nincs összefüggésben a túlsúllyal...).

Csak szétdobom magam, mint valami ringyó, és a szemébe nézve masztizok. Ő meg beszél hozzám közben. Imádom, hogy beszél. Meg kimond dolgokat. Kér. Kérdez. Én mindig marha nagy kussban csináltam ezt. Mi meg dumálunk. Néha röhögünk is. Egészen furán természetes.

Ebben a pillanatban annyira el voltam foglalva a saját csiklómmal, hogy alig vettem észre, hogy az ujjai helyett most már a makkjával feszíti a hátsó bejáratom.

- Lélegezz ki, ne szoríts. Csak lazán!

És akkor belém tolta. Csillagokat láttam, de mégis bizarrul izgató volt. Lassan kezdett mozogni, közben mindig összenyálazta a farkát, hogy jobban csússzon. (A későbbiekben beszereztünk síkosítót - hát, ég és föld.)

Végig beszélt hozzám, de csak a megnyugtató dorombolásra emlékszem, meg hogy milyen végetekig felajzott volt a hangja. Teljesen elmerültem magamban, és abban a különös feszítő érzésben. Úgy éreztem kinyílok, mint egy virág. Nem teljesen különbözött a szüléstől. Borzalmas érzés, azt hiszed, hogy szétszakadsz, nagyon várod a végét. De a vége csodálatos.

Néhány pillanattal előttem élvezett el, én az ő hörgésére adtam meg magam.

Szürreális volt.

OK, imádom ezt a pasit. Szerelmes vagyok. (Nem a szex miatt, nem elsősorban azért.) Annyira szerelmes, amennyire sosem gondoltam, sosem reméltem, hogy leszek. Mint egy tinilány. És nem három napig tart.

Most egy szokásos reggeli pótlókört tudunk csak nyomni (régebben ez lett volna a szombat esti megismételhetetlen lepedőakrobatika, de most sztenderd).

5 percet engedélyezünk magunknak fetrengésre, aztán felkel, felöltözik. Megfogom a kezét.

- Szeretlek. De most már mennem kell, tudod. Mindjárt hazaér a férjed.